Otthonról végezhető tolmácsolás percdíjas alapon?

Úgy tűnik, egyre népszerűbb az otthonról végezhető videokonferenciás tolmácsolás, néhány héten belül két tolmácsiroda is megkeresett egy-egy ajánlattal. Az újfajta videokonferenciás tolmácsolás lényege, hogy külön szerverre csatlakozik a tolmács, illetve az előadó (és a közönsége) vagy a két tárgyaló fél, és így kiváló, például a Skype-ot meghaladó hang- és képminőség mellett zajlik a tolmácsolás. Ráadásul úgy, hogy ehhez a tolmácsnak nem kell kimozdulnia otthonról, mert minden az interneten keresztül zajlik. Tovább...

Konszekutív tolmácsolás

Mire érdemes odafigyelni a konszekutív tolmácsolás esetében? Példaként vegyünk egy külföldi előadó által tartott tréninget magyar résztvevőkkel (hangosítás nélkül, kb. 10-15 fős hallgatóság számára), egy vagy két tolmács segítségével. Tovább ...

Szinkrontolmácsolással zajló konferenciák szervezése

A tolmácsok között szinte mindenki ismeri a történetet, mikor egy ügyfél sok-sok évvel ezelőtt tolmácsberendezést ugyan rendelt, de tolmácsokat már nem, gondolván, hogy maga a berendezés fog tolmácsolni. Ilyen történetek ma már persze nem jellemzőek, de azért még most is számos buktató létezik, amire érdemes odafigyelni egy-egy rendezvény tolmácsolásának megszervezésénél. Tovább...

Akusztikai akadályok

Az egyik előző bejegyzésben a robottolmácsokról volt szó, és ennek kapcsán eszembe jutott egy nemrég végzett munka: étteremben voltam egyik ügyfelemmel és néhány vendégével, és kissé szerencsétlenre sikeredett az ültetési rend (egy nagy, kerek asztalnál), merthogy tolmácsként nem a beszélgetők között, hanem mellettük foglaltam helyet. Ennek az lett az eredménye, hogy ahogy erősödött a háttérmorajlás és a zene, egyre nehezebb volt érteni, mit mondanak (hogy ez mit jelent akusztikai megterhelés szempontból, arról itt egy videó, az 5. percnél kezdődik a szórakozóhelyeket bemutató rész). Néha már a szájról olvasásnál tartottam, miközben próbáltam kihámozni a zajáradatból a lényeget. Sokkal fárasztóbb volt, mint egy hagyományos tolmácsolási helyzet, viszont revelációként hatott a felismerés, hogy ezt egy jó darabig semmilyen tolmácsrobot nem lesz képes reprodukálni. Úgyhogy egy ideig még hátradőlhetünk, mi, hús és vér tolmácsok. Legalábbis a következő bevetésig.

Jó tanács: Mire kell odafigyelni a relézésnél?

Ausztria, 2015. március, 6 aktív nyelven lebonyolított interaktív tréning: Tanulságos volt újra megtapasztalni, hogy relézés – azaz harmadik nyelv közvetítésével történő tolmácsolás – esetén mindig fel kell hívni az előadók/trénerek figyelmét, hogy tartsanak egy kis szünetet a számukra tolmácsolásban elhangzó hozzászólás és saját mondanivalójuk között. Ellenkező esetben a közvetítő nyelvből dolgozó tolmácsok még mindig az elhangzottak átültetésével lesznek elfoglalva, miközben ők már saját gondolataikat mondják. Így viszont a tolmácsok óhatatlanul lemaradnak a tréner mondanivalójának első néhány másodpercéről. Hogy ez milyen veszélyeket rejt, azt gondolom, nem kell ecsetelni.

Mikor jön el a robottolmácsok ideje?

A New York Times nemrég megjelent cikke szerint a Google hamarosan frissíti a Google Translate Androidra fejlesztett változatát, mely a legnépszerűbb nyelvek esetében képes lesz az adott nyelven elhangzó beszéd felismerésére és annak szöveges fordítására. Nyilván nem kell sokat várni arra, hogy a szöveges fordítást majd „felolvassa” az alkalmazás. A Skype már meg is tette ezt a lépést, méghozzá 2014 decemberében: a spanyol és az angol esetében valós idejű tolmácsolást biztosít a feleknek. Bár néhol még akadozik a felek közötti beszéd, és a nyelvtani szempontok sem mindig érvényesülnek – mint azt az ebben cikkben szereplő videó is mutatja – de a kommunikáció működik. Tolmácsként persze az az igazán érdekes kérdés, hogy mikor jön el a robottolmácsok ideje, azaz mikor lesznek képesek az ilyen alkalmazások tárgyalásokon vagy konferenciákon tűrhető minőséget produkálni. A témával  mindenesetre foglalkozni fog a Tolmácsblog, szakemberek és szakmabéliek véleményét is kikérve.

Proford farsang

2015.02.20, péntek: a Proford farsang újból remek alkalmat kínál  a nyelvi szakemberek számára a szakmai és baráti kapcsolatok elmélyítésére.

Mitől más a Tolmácsblog?

Kezdjük rögtön egy példával: minden blog esetében fontos az érdekes és szórakoztató tartalom, a Tolmácsblog ezen túlmenően azonban hasznos információval is szeretne szolgálni. Olyan információval, amely a szakma legkülönbözőbb szereplői számára kínál konkrét és kézzelfogható útmutatót bizonyos helyzetekben. Például azzal kapcsolatban, hogy mire kell odafigyelni szinkrontolmácsolással zajló konferenciák szervezésénél. A cikk végén pedig egy letölthető ellenőrző lista  is segíti a szervezők munkáját.

Indul a Tolmácsblog

Hosszas előkészítő munka után (és több mint két évtized szakmai tapasztalatára építve) végre elindul a Tolmácsblog, az első olyan szakmai oldal, amely hasznos, érdekes és szórakoztató tartalmakat kíván közzétenni a tolmácsolás iránt érdeklődők számára. És ezzel párhuzamosan adódik is az első kérdés: Tényleg ez volna az az oldal, amire a tolmácsszakma várt? Hiszen annyian foglalkoznak már ezzel a témával… Ez valóban igaz, számos blog foglalkozik a tolmácsolással, olvasgatva őket azonban mindig hiányérzetem támad. Mert azt látom, hogy többnyire nem lépnek túl az egyes szám első személyben írt élménybeszámolókon és kevés bennük a hasznosítható tartalom. A Tolmácsblog ilyen szempontból más akar lenni. Hogy pontosan hogyan, arról hamarosan jönnek a részletek.